Az elmúlt hónapokban több alkalommal beszéltem olyan emberekkel, akik bár szeretnének változtatni eddig életükön, valahogy mégis úgy érzik, az egész világ összeesküdött ellenük. Miért van ez? Ahány ember, annyiféle probléma, és persze mindenkinek a sajátja a legfontosabb. A közös pont, ami minden, életszervezésében elakadt embernél azonos volt:

Nem a megoldás felől, hanem a probléma felől közelítettek a helyzethez. 

Rágták a már régen lerágott csontokat.

Miért gond ez? Azért, mert az egyéneket foglalkoztató saját gyártmányú problémakör óriásira duzzadt, átláthatatlan összefüggésekkel (honnan hova jutottunk – már nem emlékszünk rá). Egyszerre akarták megoldani az összes létező problémát, egy csapásra. 
A végeredmény: óriási zűrzavar, még mélyebbre süllyedtek a problémáik mocsarában, alig jutva levegőhöz.

A megoldásközpontú gondolkodás

Ahhoz, hogy kiláss a zavarosból, az alábbi 3 dolgot érdemes számba venned:

1. Konkrétan határozd meg: MIT AKARSZ ELÉRNI? 

Általában amit mindenki nagyon jól tud: mit NEM AKAR. De mit akarMi helyett MIT?

Amikor ezt megkérdezem, akkor kétféle választ kapok:

  • mit nem akar tovább elviselni az illető, pl. nem akarok tovább megfelelni senkinek (megint csak a “mit nem”-re ad választ, nem pedig a “mit igen“-re);
  • valami általános, homályosan körbeírt célt mond, amihez nem lehet megvalósítási mérföldköveket rendelni, pl. akarok egy jól fizető állást, vagy a legáltalánosabb megfogalmazás: Végre élni akarok!

Utóbbi esetben – Végre élni akarok! – a célmeghatározás olyan pontatlan, hogy nincs az a géniusz, aki ehhez cselekvési tervet tudna generálni. Tudnod kell, milyen konkrét dolgoktól éreznéd magad úgy, hogy végre élsz! 

Konkrét célokhoz meghatározható
 ugyanis:

  • mennyire tartjuk elérhetőnek a pontosan meghatározott célt,
  • milyen időtáv alatt tudjuk a célt reálisan megvalósítani,
  • milyen lépésekre bontjuk a célokhoz vezető utat,
  • milyen feltételek, kompetenciák megszerzését kell még teljesítenünk, hogy kis lépésekkel elérjük a fő célunkat (pl. új szakmai ismeret, új kapcsolatok felderítése, esetleg rég feledésbe merültek felelevenítése).

Akkor éreznéd jól magad, ha végre a hobbidnak élhetnél? Gyerünk és láss hozzá az információgyűjtéshez: akik hasonló hobbit űznek, hogyan csinálnak belőle pénzt?

Tengerpartra utaznál, de nincs rá pénzed? Utánaszámoltál már, hogy mennyi felesleges kiadásod  van, ami helyett akár utazásra is félretehetnél? (Pl. csoki, cukros üdítő, legújabb kütyük, vagy bármi más, amit megszokásból megveszel, pedig nem létszükséglet – döbbenetes, mennyi pénzt költenek az emberek ilyesmikre.)

Számtalan példát hozhatnék, hogy MI helyett MIT lehetne tenni, gondolni, megvalósítani.

2. Szelektálj, priorizálj!

A másik nagy gond, hogy olyan rengeteg mindent akarunk elérni irreális idő alatt, hogy arra valószínűleg senki nem lenne képes.

Ráadásul egymást kioltó, ellentétes célokkal és legfőképpen cselekedetekkel. Pl. kitűzöm, hogy jövő évtől évi háromszor utazom el tengerpartra, aztán meg azt, hogy a gyerek főiskolai tanulmányaira teszünk el minden pénzt. Kicsit sarkos a példa, de valószínű, hogy ha nem szakad a nyakunkba az égből egy pénzzel teli zsák, így önmagában egymást kioltó célok lennének.

Látható, hogy a legtöbb ember gondolatát elsősorban a javak szűkössége uralja. Valamit valami helyett.

Szóval, ha semmiképpen sem megy egyszerre, akkor döntsd el, mit akarsz először elérni? Mire vágysz a legjobban?

Ha több célod van és egyikről sem akarsz lemondani, akkor aztán gyökeresen másképp kell szervezned az életedet. Ehhez sokkal komolyabb erőfeszítések kellenek, és egyáltalán: hogy meglásd az összes lehetőségedet, és ne az eddigi szűk halmazban gondolkodj.

Saját példámból kiindulva, akkor állt be igazán nagy változás az életemben, amikor rájöttem, hogy nem feltétlenül kell valamiről lemondani valami kedvéért. Több, főleg az anyagi javakat keményen égető célok együttes megvalósításához azonban – pl. utazás és lakásbővítés együtt – sokkal kreatívabb, bravúrosabb megoldások kellenek a hétköznapinál. Egy totálisan más szemlélet, mint ami eddig volt.

Nálam a nagyon alapos utánajárás, információgyűjtés volt az első lépés a célhoz vezető úton. Attól,  hogy állandóan a megoldáson járt az eszem, valahogy egymás után jöttek a hasznos infók, lehetőségek és emberek, akik tudtak segíteni a célhoz vezető út során. Egyszerűen csak el kell kezdeni csinálni, és nem abbahagyni.
Ha valamit nagyon akarok, és nem nyílik az ajtó, megpróbálok bejutni az ablakon. Ha itt sem megy, akkor bejutok a kéményen. Kitartás – na, arra bizony nagy szükség van!

3. Mérlegeld a várható változás hozadékait és csináld!

Képzeld el, hogy eléred a kitűzött célodat! Mit nyersz és mit kell érte beáldoznod?

Készen állsz a változásra? Jó érzéssel tölt el? Bele tudsz helyezkedni az általad pontosan elképzelt jövőképbe? Éld át, színezd ki, ha kell! Ez fogja megadni Neked a hajtóerőt.

Sok ember azért nem éri el a célját, mert sokkal jobban fél elhagyni a komfortzónáját, mint attól, hogy nem éri el a célt. Márpedig a kettő együtt még soha senkinek sem sikerült. Innen is nyesünk egy kicsit, onnan is. Innen elveszünk, ahhoz meg hozzáteszünk. Ki-kilesünk a saját rácsaink mögül, de nem merészkedünk ki a szabad ég alá kalandozni. Ismerős? Az idő pedig csak telik, és semmi sem változik, egyhelyben topogsz, vagy körbejársz.

Vedd észre: a legszűkösebb erőforrás az idő. Ez az egyetlen olyan tényező, ami nem újrateremthető. Amit eddig eltoltunk, az bizony odavan. A pénz jön-megy, de az életünk fogy. Neked is és nekem is. Mindannyiunknak.

Meddig és főleg miért akarunk tovább szenvedni a magunk kreálta problémakörben?

A legfőbb ellenségünk tehát: a HALOGATÁS.

Gondold végig, mi a rosszabb:

  • életed végéig hajtani a mókuskereket és soha, de soha nem élvezni, azaz élni az életedet, vagy
  • egy darabig állhatatosan küzdeni, lemondani néhány eddigi beidegződésedről, valamint annak összes káros hatásáról, és miután minden feltettünk a cél érdekében, minden tőlünk telhetőt megtettünk, egyszer csak egy új, jobb, élhetőbb élet főszereplőjévé válni?

“Először azt csináld, ami szükséges. Utána azt, ami lehetséges. És hirtelen azon találod magad, hogy megcsináltad a lehetetlent.”

Assisi Szent Ferenc

Végül pedig:

Ha tudod, hogy pontosan mit akarsz, köteleződj el! Állj bele! Senki ne tántoríthasson el. Kezdd el még ma, kis lépésekkel. Ilyen lépéseket, a napi rutinba bárki által könnyedén beilleszthető jó szokásokat sajátíthatsz el a 11 pofonegyszerű tipp, amivel 90 nap alatt megfordíthatod a sorsod című ingyenes útmutatóm segítségével.

Ami a legfontosabb, hogy tudd: KÉPES VAGY RÁ! Csak csináld!

Kérdezd meg: Kinek az életét élem voltaképpen? Eleve elrendelt kudarc-sorozatot vagy sikertörténetet rendezek éppen?

Neked mi a véleményed erről? Milyen trükköket vetettél be, hogy előbb elérd a céljaidat?

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük